A könyv alapvető üzenete, hogy lassuljunk le. Hogy a túl sok, ami a gyerekeinket és családunkat körülveszi (túl sok információ, túl sok tárgy, túl különóra, túl sok média, stb.) nemcsak, hogy megterheli a gyerekeket, de olyan állandó stresszt okoz, ami összegyűlve már problémát okozhat: állandó szorongás, félelem, bizonytalanság, és mindez általában a középosztálybeli gyerekeknél.
A könyv nem állítja, hogy olyan egyszerű lelassítani a rohanó, túlterhelt családok életét. Folyamatosan jelen van ugyanis a mások oldal, a „legjobbat akarom a gyerekemnek” „ha óvodában nem kezdi el az angol, nem veszik fel az egyetemre” és hasonló gondolatok. Payne azt mondja, hogy apró lépésekkel kell kezdeni az egyszerűsítést, és minden családnak ott, ahol elsőre a legegyszerűbbnek tűnik (ez egyébként általában a használaton kívüli gyerekjátékok kiválogatása). Utána pedig lassan ez már a mindennapok része lesz, és nem kell hozzá fellapozni a könyvet, hogy hogyan is kell csinálni.
